Kurvára csúszok bele valami elemi erejű, mindent elsöprő félelemhullámba!
Hogy miért? Mert vagyok olyan ostoba, hogy olvasok híreket és néha még el is gondolkodom rajtuk. Szerintem ne nyomd meg a tovább gombot, mert iszonyat hosszú hányást fogsz látni. Én szóltam előre!
Valahogy csak felmásztam 49 kg-ra. Eszem néha, de rettenetes bűntudat gyötör utána. Szerencsére eddig sikerült megállnom, hogy meghánytassam magam. Gondoltam már rá, de valahogy undorodom tőle. Nem is ez ám a lényeg vagy említésre méltó...
Befordultam a kanyarba! - mi így mondjuk, amikor már nincs visszaút!
Az éhezés most már produkálja a maga tüneteit, a cukorszintem olyan alacsony, hogy esek-kelek és azt hinnék rólam, hogy részeg vagyok, pedignem.
Ma kikukkantottam a jégvirágos ablakomon, hogy mégis mi van odakint és nagyon meglepődtem, mert összefüggő hótakaró borítja a tájat, már amennyire lehetséges ez egy koszos városban.
Még köntösben vagyok és sírva vágyakozom a hóra. Valahogy össze kell szednem magam és elvonszolódnom a Hamzsára, sétálni egyet a hóban utoljára, mert szeretem a hófehér havat, szeretem, ahogy olvad a kezemben, szeretem nézni... és most még senki sincs talán az utcákon....
Pontosan egy hete nem eszem és nem teszek semmit sem magamért, sőt! Egy hete nem nyitottam ablakot, még a függönyt sem húztam el. Minek? Sötét van úgyis mindig... az ágyat sem vetem be, folyton csak fekszem úgyis.
meg akarok halni. igen. csütörtök óta.. de a geci, meg a családom annyira basztat, hogy NEKEM EHHEZ NINCS JOGOM, hogy inkább nem akasztok. amúgy meg a jó kurva anyját mindenkinek, aki elvitatja a saját életemről döntésem jogát és érzelmileg zsarol ezzel! Mi a fasznak sivalkodtok? Mi a lófaszt vesztenétek, ha én végre távol ettől a mocskos világtól lóghatnék szabadon és nyugodtan a levegőben?
Hát az van, hogy megint lyukra futottam, úgyhogy tényleg leültem és átgondoltam, hogy mi az, amit én baszok el rendre.
Egy ostoba, ostoba kis picsa vagyok. Beszopok bármit, mert szeretetre vágyom és az emberek zöme ezt kihasználja. Nem hibáztatom érte őket, csak tényeket közlök.
Valami elképesztőenkurvára kivagyok.
Az új munka olyan szintű terhet jelent a számomra, melynek mindennapi viselése már fizikai kínokat okoz. Megyek mégis minden nap és mosolygok. Őrület. Kurvárakivagyokmagamraakadvaaztakurva!
Nem tudom, hogy mi dolgozik bennem, nem tudom, hogy mi ez az érzés, de feszít kegyetlenül belülről. Októbernek lassan vége és jönnie kellene a téli depressziónak, de a kedvem nem folyamatosan van lent, hanem össze-vissza ugrál.
... pánikoltam be ezerrel és végleg lemondtam az egy éjszakás kalandokról.
Új munkahelyen vagyok, ami nagyon strapás, de legalább megbecsülnek, és úgy tűnik, hogy minden téren, ami azért manapság nagyon ritka.
Megnéztem, illetve megpróbáltam megnézni. Elsőre nem ment, mert rettenetesen sutyerák film lett!
Aztán aludtam rá egyet és azt mondtam magamnak, nekünk sutyerákoknak csinálták, s ha nem veszem komolyan, akkor nem égeti ki a retinámmal együtt az agyamat is a secunder szégyen. S amikor Nagy Ervin nekiállt kurvaként koreót gyártani, akkor visítoztam a röhögéstől.
Csak azért kérdem, mert én bizony rekedtre ordítottam magam tegnap este. Még az is lehet, hogy melletted álltam Komám!
Sosem csináltam ilyet és most már tudom, hogy oka volt ennek. Nem vagyok ebben (sem) jó, és persze, megint megégettem magam.
Pedig csak azt csináltam, amit a többi ember. Elvegyültem, táncoltam, aztán hazahoztam egy faszit, hogy megdugassam magam vele. Nem egy nagy truváj, nekem mégis darabokra tört a lelkem... nem baj... talán könnyebb lesz, ha nem lesz már egy kicsi sem!
Kuncogok magamban, miközben most épp egy kiskosarat festek. Száradások között olvasgatok és láttam, hogy megjelent a Csernus új könyve, ami afféle önéletrajz.
P. R. írt is egy véleményt róla és a munkásságáról a face-n, s most azon vihogok valójában, hogy alig két óra alatt, a kommentek alapján kiderült:
A MAGYAROK NEMCSAK A POLITIKÁHOZ MEG A FOCIHOZ, DE A LÉLEKHEZ IS KURVÁRA ÉRTENEK. EZ AZ ORSZÁG A MAJDNEM TÍZMILLIÓ LÉLEKGYÓGYÁSZ ORSZÁGA (IS)!
Lehet, túl lett tolva a gyógyszerezésem, mindenesetre magamat is megdöbbentem bizonyos cselekedeteimmel.
Elmentem ugyanis tegnap lövöldözni és bár elsőre olyan pánikrohamot kaptam, hogy szakadt rólam a víz és a párás szemüvegben nem láttam semmit, mégis végigcsináltam és tökre nagyon büszke vagyok magamra meg a harci sérülésemre! Merthogy nyilván történt ilyen velem, nem is én lennék, ha nem....
Alapvetően nem faszizok, ezt a történetet az Univerzum tolta a képembe, s mivel nem küldött előre írásos feljegyzést róla, a tőlem telhető leghülyébben reagáltam.
Adva van a faszi, aki alsó hangon 10 évvel fiatalabb, mint én, meg a Trafik, ahol dolgozik. Adott még a kibaszottul szőke haja és a világító kék szeme és még, még persze a napbarnított bőre is. Többször flörtölgetett már velem (azt hiszem), de vagy észre sem vettem vagy elkönyveltem, hogy hát hülye ez a csávó, anyakomplexusa van minimum. Ma meg megmutattam neki, hogy milyen az, ha nekem tetszik valaki.... FASZOM!
Édes Isten! 40 évesen belemenni az éjszakába ugyanolyan jól esik, mint 20 évesen, de a másnap az... .az valami borzalmas!
Voltam tegnap Beatrice koncerten. Ja! Ad hoc jött a lehetőség, és hiába csak kb. 2 számukat ismerem, kilépve a komfortzónámból, szépen igent mondtam a meghívásra.
Igen. Ma megtettem. Azóta az egész madzagot csak ide-oda dobáltam, de ma úgy éreztem, meg kell keresnem. És milyen jól tettem!
Vannak ilyen napok is! Hejj!
Elmentem a Rudas fürdőbe barátnős/pancsolós napot tartani.
Tegnap az történt, bizony!
Megjelent ugyanis a Sváb a lakásomban, de ismeretségünk ideje alatt talán először, teljesen ASZTALOS minőségében sugározta szét magát.
Először is: a blog.hu-ról záros határidőn belül költözöm, mert mostanában egy rakat fos. Most is megírtam amit akartam, rányomtam a mentésre, aztán hol az irományom?????????????????????????????????
A lényeg most tömören: a lakásomban volt elektromos tűz, hajszál híján maradtam életben és mentettem meg a lakásom a teljes kiégéstől és még az is kiderült, hogy a jó magyar iparos, aki csinálta borsos áron, kibaszott kókler munkát végzett.
Ez a címe egy történelmi dokumentumfilmnek. Nézzétek meg.
Most, hogy már nem vagyok nő, csak maximum Tünde, nem sok mindenhez van kedvem. Kaptam kimenőt, amit arra használtam, hogy elmentem egy ismerősömmel kajálni. Jércét. Finom volt. Arról próbált meggyőzni, hogy nyissak a világ felé, mert milyen fasza, aztán megtörtént ami, és én most kurvára szégyellem magam.
Nehéz még tartani a laptopot, tabletről meg semmi sem annyira mókás, úgyhogy maradnak a könyvek. Persze abból sem akármi, mert ami nagy vagy nehéz, azt mostanság el kell felejteni.
De legalább elkalandoztam Fodor Ákos felé. Évek óta nem olvastam őt, de most meg igen és imádom még mindig.
Most így az első két részt próbálom leírni, mert muszáj, mert foglalkoztat és kurvára nagy baj, hogy sok embert meg nem. Ők jellemzően inkább ilyen Szulejmánt néznek szívesen, s ugyanakkor, ezzel teljes összhangban (nem észre véve az ordító disszonanciát) "rettegnek" a migráncsoktól (is). Na, ugorjunk bele valaki más szarlávás medencéjébe, jó lesz, meglátod!!!!
Megnéztem. Egy ültő helyemben. Én vagyok Patrick. Meg te. Meg egy komplett generáció, akik még mindig örökítik tovább a borzalmakat. Mindig is nagy színésznek gondoltam Dr. Strange-t, de ebben az öt részes minisorozatban megint, újra bebizonyította, hogy remek! Én vagyok Patrick. Meg te. Úgy bizony!
Sharknado maratont tartok. Azt hiszem, ez mindent elmond arról, hogy hol tart épp az életem, és merre megy (a levesbe!).
Ennek az egésznek egyszerűen nem így kellett volna történnie! Mi a fene értelme van így?
Mi a fenéért keverte a sors megint úgy a lapokat, hogy a Sváb itt teremjen, ha aztán egy pillanattal később már nincs sehol?
Hogyan lehetséges ez? Bűntudatom van, szégyent érzek, amiért ezúttal képtelen voltam visszafogni magam és megírtam annak a picsának az igazat. Teljesen kivagyok, ugyanis nem hittem volna, hogy valaha így árulom el a Svábot. Így soha... gondoltam én, aztán most meg kell szokjam, hogy bizony van bennem egy gonosz, nagyon gonosz én, amelyik elvette az eszem és rányomott az enterre.
Ez vagyok én. 1 órán keresztül írtam és hánytam ki magamból a dolgokat, de elszállt az egész és úgy érzem, hogy ez tragédia, mert szükségem lett volna arra, amit leírtam.
8 hónap után ugyanis megjelent a Sváb és előbb lekúrt, aztán meg kikúrt megint, és ettől ki vagyok borulva és elterveztem, hogy megölöm magam és annyira jól összeszedtem, hogy bassza szájba a kurva anyját a blog.hu, hogy elment az egész a picsába!
HONVÉD TISZTHELYETTESEK FOLYÓIRATA 1942. szeptember hó. 9. szám
Ilyenem is van, úgyhogy olvasom és hökkenek időnként megfele.
Íme a tartalomjegyzék:
Vitéz Horthy István 1904-1942; Hősök dicsősége; Gépkocsizó szakasz folyamvédelme; Az ujonckiképzésről; Orvlövészek; A páncéljárművek fejlődése; Légifényképek kiértékelése; Oxigénlégző készülékek; Légvédelmi figyelőtávmérő; Az ujoncoktató; Üzemképtelen gépjárművek vontatása; Vetítőterem építése; Szójabab mint közélelmezési cikk; A ló életkorának meghatározása; Magyar erények a történelem tükrében; Idegen anyanyelvű ujoncok nevelése; Honvédeink olvasmányai; A katonanevelő és a katonanevelés; Kölcsönös tiszteletadás; Propaganda és nemzetvédelem; A hivatás; Az egységes munkastatisztika; Az úszásról; Helyesbítés; Értesítés.
Az "Orvlövészek" cikk nagyon szuper, ilyen képregényes az egész... a propaganda meg hát... aktuális most is!
A legfontosabb kérdésem: HOGY A FASZBA BUKOTT EZ A FILM?
Egyszerűen nem értem... mindenhonnan azt hallottam, hogy mekkora értelmetlen SZAR, ehhez képest én 2 hete nézem, gondolkodom rajta, jegyzetelek és keresem a teret, ahol legalább beszélgethetnék róla, de vagy nem látta senki, vagy elkezdte, viszont "ez egy értelmetlen fos!" felkiáltással a negyedénél/felénél feladta!
HOGY LEHET EZ??????????????????????????????
Annyira nagyon, de nagyon szeretném tudni, hogy az alábbi remekmű készítői milyen szert toltak, amikor ez kipattant a fejükből! Szeretném visszapörgetni az időt, beülni közéjük és végignézni a brainstormingot, úgy, ahogy volt!!!!!
Egyszerűen annyira.... annyira KIBASZOTTUL ELKÉPESZTŐEN "ZS"eniális, hogy a gyűjteményemben a helye, nem is értem, hogy eddig miért nem találtam rá, mikor kifejezett rajongója vagyok az indiai filmeknek!!!! 2018-ban karmikus feladatom állítólag felszabadítani a kreatív energiáimat, de ilyet én csak valami nagyon durva szer hatására tudnék szerintem behalluzni....
A visszaszámlálás elindult, nincs hát tovább!
Felejtsd el ezt a blogot, mert nem írok többé. Nyilvánosan biztosan nem! Bezárt a bazár.
Elfogytam már és eltűnök... Nem taposom a negyvenesek útját! Nem én!
Basszátok meg!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
"A hulla ebben a szobában"
Nemes Nagy Ágnes írta:
"De hova lesz a szerelem, hova lesz? Tegnap még szeretlek mindörökre (és ez igaz), holnap már nem szeretlek. Tegnap életemet adnám, börtönbe mennék helyetted, tegnap te vagy a hazám - ma más. Ki ez a más? Egy új én? Bárki? Új mulatság? Miért mulatság? Meguntalak? Hogy unhatom meg az életem? Mi ez az átsiklás, észrevétlen hegycsuszamlás, folyókanyar, mikor már nem? Ha úgy váltogatnád hited, elved, politikádat, mint szerelmeidet, ripők volnál, mocskos, jellemtelen. Így nem vagy az? Miért, hogyan hajlik, csúszik, hamuhodik a szenvedély, hogyan rongyosodik, roskad le egy égbolt? Hát hová lesz a szerelem, hová lesz?"
Ezt sem én írtam, hanem a Pilinszky János. Zseniális.
...a vers címe és Hevesi Judit írta, nem pedig én!
Csakúgy, mint az egerek vagy patkányok, vagy mint a galambok, a politoxikomán állat is az emberek életének szerves része.
Csakúgy, mint a fent említett (kiemelt) állatok, a politoxikomán állat is szinte láthatatlanul él az emberek között.
Teszi mindezt úgy a politoxikomán állat, hogy külsejében merőben különbözik az emberek környezetében élő más állatoktól.
Letudtam a külvilágot ma is, 2,5 órát edzettem és közben megismertem egy korombéli nőt... és nem tudom... nem tudom, hogyan... de azonnal egymásra "kattantunk". Igen, ő is tolja a "kibaszom magam" projektet... de ezen túl is... lúdbőrös leszek, ha visszagondolok erre a beszélgetésre!
Magamhoz képest tökre "aktív" vagyok fosbúkon. Egy-két dolgot "letetszikeltem" és ami meg teljesen szokatlan: megosztottam dolgokat. Magamról is. Személyeset. Igen. Egy másik fiókból nézve FASZA MINDEN!
ESKÜSZÖM, HOGY ÚGY NÉZ KI!
TISZTA GYÖNYÖRŰŰŰŰŰ KIRAKATOT ALKOTTAM, ÉS NEM IS VETTEM ÉSZRE egészen mostanáig.
Fodor Ákos írta, nem én, s talán emiatt gyönyörű...
Megpróbáltam! Ne mondhassa SENKI, hogy úgy várom a lottó ötöst, hogy még egy szelvényt sem adok fel. Tegye fel a kezét, aki ezek után a netes pöcegödörbe bele mer ugrani még egyszer, mert hátha...
Szembejött velem, megörökítettem. Ennyi.
A férfiak sosem tudtak csak úgy elszakadni tőlem. Egyszerűen soha! Vagy viharos körülmények közt váltunk el, sosenemtöbbésosem, vagy húztuk évekig, mint a rétestésztát. Exeim közül került ki a legjobb barátom is, neki szól ez az írás.
Olvasom, hogy egy EU-s felmérés alapján a magyarok jobban aggódnak, sőt a legjobban az egészségügyért és a szociális ellátásokért aggódnak!
Hmm…
Jómagam az egészségügyi részében dolgozom majdnem 20 éve, a szociális részét pedig a papámmal csináltam 1,5 évig, hozzátartozóként.
Azt hiszem, kemény leszek veletek laikusokkal, betegekkel és hozzátartozókkal!
Eddig, történt vele bár jó vagy rossz, ENGEM hívott először! Igen. A Sváb. Teljesen mindegy az éppen aktuális nője a tanyában, 6 éve MINDEN jelentős életesemény bekövetkeztekor ENGEM HÍVOTT. Amióta fellógattam magam, azóta meg nem. Nagyon nem!
