... most meg már tökre más borzolja az idegeimet. Őrület mi van ma!
Ma voltam műszaki oktatáson az autósiskolában. Ez egy nagy sötét folt volt nekem. Máig. Ja! Vasárnap meg végre dugtam egy marha jót!
Van ugye a villany probléma, ami meglehetősen nagy mértékben fogja borítani a költségvetésemet, de hogy ne legyen az élet egyszerű, tegnap újabb gebaszok kerültek felszínre.
Már 5 napja tart ez az év, de a kedvem töretlen! Amennyire kigúnyoltak egyesek a pozitívkodásomért, olyan szépen jönnek az eredmények. Ezen kívül fontos, hogy tegnap kézhez kaptam a g-pont stimulálós vibrátoromat is. Igazából leginkább erről fogok most írni.
Utálom a tejtermékeket, nagyon ritkán fogyasztom őket, de ma mégis úgy írok, hogy a lábfejeim forró tejben áznak. Miért? Mert kurvára megérdemlem, azért. Ennyi indok nem elég? Tényleg nem?
De most komolyan! Elveszel és szeretni fogsz, míg meg nem halunk? Kitartasz mellettem, bármit hoz is az élet? Akkor is, ha esetleg a picsagörcsöm elmúlna? Nem, nem akarok vele szakemberhez fordulni, ameddig csak lehet, tartogatom, hogy szeress, megbecsülj és elfogadj! Esküszöm!
Jönnek az ünnepek, megint kurvára árad a szeretet, így már én is a "felrúgok mindenkit a picsába" érzés boldog tulajdonosa vagyok. Úgy védekezem ez ellen, hogy ha csak tehetem, nem teszem ki a lábam az utcára. Életemben először amúgy is egyedül töltöm az ünnepeket és erre bizony készülni kell, mert semmi kedvem lelógatni szenteste az egyre jobban kinéző testem a gázcsőről! Mondom SEMMI KEDVEM!!!!
Az van, hogy baromira leestem a lábamról, bár szerencsére reggel óta nem hánytam. Cserébe szó szerint képtelen vagyok megállni a lábamon. Az egy dolog, hogy fáj a fejem és a gyomrom, de alapvetően nem ezért fekszem át a napot. Nem tudom megfogalmazni jobban: baromira fáradt vagyok. Semmi sem indokolja, hiszen alig csináltam valamit, mégis így érzem magam. Lépek kettőt és "elfáradtam" címszóval minimum le kell dőlnöm, de a fekvés az igazi. Nem értem, hogy milyen bizbazom van már megint, de bízom benne, hogy holnapra kialszom, mert mennem kell látogatni a kórházban.
Ágyban netezve találtam a "szívszaggató ajándék"-ot is, de kérlek, bármennyire is kíváncsi vagy, inkább ne kattints.
Igazán nehéz a mai világban eldönteni, hogy a környezetünk vagy saját magunk, esetleg MINDENKI őrült-e... és ez szomorú!!!
Kiderült, hogy nem csak a beteg Sváb perverz fantáziáját mozgatja ez a "nő szemüvegben leszop, miközben fel-fel pillant" dolog. Nagyon úgy tűnik, hogy ez ilyen általános férfi fantázia.
Tudom, ez azoknak, akik már azok, nem egy nagy szám, de nekem ÓRIÁSI TRAUMA!!! Egyenlő számomra az öregséggel. De itt van a fejemen és próbálom szokni.
Tekintettel arra, hogy nem lesz több baszás a Svábbal, mivel önként kasztrálta magát az Állatja, s figyelembe véve, hogy én ezért mennyire haragszom, a jövőben máshol fogok írni.
Nagyon úgy tűnik, hogy van egy fiatal olvasóm, aki dekódolta a tegnapi üzenetem és még bátorsága is volt jelentkezni. Ja! Bezzeg víztelenítésre a kutya sem kapható!
Érzelmi kötődés? Hahh.... Kifejezett vágy a velem való baszásra? Bahhh... ez sokkal inkább "nem hagyományos" kurválkodás volt. Ja!
Egyszerűen nem tudom megállni. Hihetetlen.
Ma egész délután, a rendelés alatt is ezen a kérdésen gondolkodtam.
Mi a pontos definíció? Mert én úgy tudtam, hogy az a kurva, aki ellenszolgáltatásért cserébe szexel. Vagy tévedek?
Előbbi az, kit minden oldalról kivont karddal és pajzzsal kell védelmezni, mert ő a KIRÁLYLÁNY, kinek lelke bármitől megtörhet, mint egy gyenge virágszál.
... és egy kis vízilóval senkisenem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
SENKISENEM!!!!!!!!!!!
Kedves Akárki, ki idetévedtél. Szeretném felhívni a figyelmed, hogy amennyiben ismersz vagy ismerni vélsz és tartasz attól, hogy mit írhatok a hajtás után, akkor KÉRLEK NE NYOMD MEG A "TOVÁBB" GOMBOT, MERT KURVÁRA FÁJNI FOG!!! (Csak ne érje már szó a ház elejét, hogy nem szóltam!)
Nyár volt még, amikor a Sváb küldött nekem egy fantáziát, arra kérve, hogy folytassam. Megtettem és az én szemszögemből befejeztem a történetet. Azonban ezúttal nem fogom nyilvánossá tenni a saját szexuális fantáziámat, csak az övét. Lássuk ki falusiasabb és méltatlanabb...
... konkrétan én szopom le minden áldott nap. Nem viccelek! Ő ül a mennyei felhőben és két kézzel szorítja a fejem. A szopatásból ugyanis sosem elég...
... de nem vagyok teljesen biztos benne.
Nagyon nagyra tartom a krapekot. Megint igazat szólt. A többi meg, hát... nem hülyeség egyik sem! Még akkor sem, ha nevetünk rajta. Először. De ha jobban belegondolsz????
Igen Kedves Olvasó, ezzel rám lehet találni. Mert elég direkt. Minden más csalóka. De kurvára nem erről akarok írni.
Nyugi, nem óhajtok esszét írni a témában, lévén, hogy még egy hagyományos kapcsolatot sem tudok összehozni és amúgy is van, hogy egy-két kép többet mond minden szónál.
40 felé közeledve az ember bizony már más szempontokat vesz figyelembe, mikor arról kell döntenie, hogy megy-e tovább az addig járt úton avagy lekanyarodik. Bármelyik irányba.
Furcsa volt a tegnapi napom, de cseppet sem kellemetlen. Délután elkezdtem egy régi „komával” viberezni, aztán addig ment az adok-kapok, míg egyszer csak megcsörrent a telefon, hogy aszongya „így eccerűbb”.
Jól érzem magam és pihenőnapom van, úgyhogy nézegettem a 9gag.com-ot, ami remek szórakozás.
Azzal kezdem, hogy nem, nem sírtam!!!! Ellenben, nem tagadom, hogy belehuppantam a terapeutámmal szemben a babzsákba, és szó szerint telehánytam a parkettáját azzal a mocsokkal, ami a múlt héten történt.
Szeretném előre leszögezni, hogy rohadtul elképesztő módokon tudok a "stressz" helyzetekre reagálni. Ahol sírni kéne, ott jó eséllyel nevetek, ahol nyugalom kell, ott pánikolok, de a munkámban ez valahogy soha nem látszik meg. Az egyetlen terület, ahol magabiztosan mozgok. Ma sem történt ez egyébként másképp...
Esik az eső, betegeskedem, úgyhogy jobb híján meleg paplanba burkolózva netezek, olvasgatok. 4-kor már felébredtem egyszer, aztán visszaaludtam, s 9 óta hereberélek. Most olvastam viszont, hogy letartóztattak egy 24 éves pasast, aki az elmúlt 4 évben kb. 100x bántalmazta a nőjét, legutóbb egy vascsővel!!!
Érzékeny lelkűek, szex-sztorit avagy vidámságot olvasni vágyok most kérem, hogy ne nyomják meg a "Tovább" gombot. Saját érdekükben! Én szóltam!!!
Bond a maga suta módján próbálkozik. Azért nevezem sutának, mert tegnap pölö volt egy pont, amikor olyan tiszteletlennek éreztem, hogy végre elsütöttem Les dumáját!!!
Nem volt semmi a tegnapi nap. Tulajdonképpen az történt, hogy délelőtt Bondot, este pedig a Svábot tettem lapátra.
Minél tovább tart a viszony, annál nehezebb megúszni lebukás nélkül. Hajtás után egy tipp a félrekúró pernahajdereknek!
Megbeszéltük, hogy vonattal megyek és ő meg majd vár jól az állomáson. Kezdetben úgy tűnt, hogy nem ér oda időben, de szerencsére mégis, úgyhogy - csakúgy mint régen - sétáltam a Skodri felé jókedvűen. Amikor beszálltunk az autóba, akkor adtam neki egy puszit, ő meg teleszájjal mosolygott és bámult. Zavarba ejtő volt. Aszonta azért bámul, mert "kurva jól nézek ki".
Tényleg nem fogsz látni mást a puszta okosságnál, melyet egy viszonylag híres könyvből (szöveggyűjteményből) másoltam, amit én böcsülettel elolvastam anno.
Már csak azért kérdezem, merthogy sajnos nekem úgy tűnik, hogy szükségem van rá. Legalábbis a szemész szerint igen, és ki is állított egy ilyen érdekes "receptet", hogy menjek vele optikushoz. Hmm..
...ha naponta 3x tör az ember lányára a klasszikus pánikroham.
Tegnap szolizott a Sváb, aztán este meg felhívott jól és sok-sok komolykodós beszélgetés után abban maradtunk, hogy ha ma reggel hazaér, akkor alaposan kiveri rám a farkát.
Hazaértem, annak ellenére is, hogy a troli lerohadt és azt hittem, hogy szénné égek a körúton.
Tegnap hajnali 4-kor keltem és már 05:30-kor a Népligetben csöveztem.
Ma délelőtt kaptam egy kb. 2 perces kisfilmet a Svábtól.
Alapvetően csak bevásárolni indultunk. Nálunk volt a lista és azt terveztük, hogy lepakoljuk a cuccost, majd egy fél órás pofavizit után ki-ki megy a maga útjára. Hát kurvára nem így telt a napom!
... ma csak képeket rakok ki. Főleg a furcsaságok miatt, amelyek ma is folytatódni látszódnak...
Tegnap azzal kezdtük a terápiát, hogy új szabályt fektettünk le. Kéthetente, rendszeresen és hétfői napokon járok majd eztán.
A szokásos „Mi újság, hogy vagy?” – kérdésre automatikusan rávágtam, hogy „Ahhh… nincs semmi különös, csak az öreg, meg a Sváb, de az öregről nem akarok beszélni”. Nem is beszéltem. A Svábról annál inkább, remélem nem fulladt meg tegnap a sok csuklástól.
Nem kicsit izgulok, elvégre a Sváb 2 hete volt nála, jómagam meg vagy 2 hónapja.
