Újabb hazugságok kerültek felszínre... és én már nem, tényleg nem tudom, hogy miért kell egy embernek ilyesmit hazudoznia? Miért? Miért kell tönkretenni egy másikat ilyen ÉGBEKIÁLTÓ HAZUGSÁGGAL??? Miért????????????????????????????????????????????

Nincs itt semmiféle ügy, nincs itt semmiféle fenyegetettség... 3 kibaszott éve még ebben a "börtönbe kerülök" sztoriban is az orromnál fogva vezetett... sajnáltam, segíteni akartam, de már értem, miért nem láthattam soha semmiféle papírt, miért nem tudhattam az ügyvéd nevét, miért nem mehettem én magam ügyvédi segítséget kérni. Minek, ha az egész HAZUGSÁG VOLT? 

BÁRMIT MEGETTEM VOLNA ÉRNE, A LEGJOBB ÜGYVÉDET HAJTOTTAM FEL, DE ELUTASÍTOTT MINDIG. Eladtam volna bármelyik lakásom, hogy a legjobb ügyvédje legyen, de folyton elutasított. Most már legalább tudom, hogy miért. Mert nem volt miről tárgyalni.... de a szeretetem, az aggódásom, a kínlódásom, a rettegésem ki lehetett használni. És át lehetett verni rohadt sok pénzzel, amivel a baráttal osztozott. 

Hogy nem láttam ezt? Hogy nem vettem észre, hogy itt nincs másról szó, csak egy fantáziadús meséről, amivel takarózni lehet, hogy csak akkor jöjjön, mikor neki van kedve? Miért nem látom/veszem észre azokon, akiket szeretek, hogy ők nem szeretnek és hazudnak nekem? Hogyan lehetek ennyire ostoba... ostoba picsa? Közös a kicsalt pénz, közös a pinám a haverral, és egy lakástűz után megtudja az ember, hogy az "elektromos vezeték áthúzása" egy lakásban "baráti áron" annyit tesz, hogy lecserélik a kapcsolókat. 

Most meg, a haver, akinek fel lettem ajánlva, hogy próbálkozzon csak be nyugodtan, hátha megbaszhat ő is, külföldön van, a Sváb a tanyában legózik és építi az influencer karrierjét... röhögnek a markukba, hogy mekkorát akasztottak le rólam, az én lakásom meg lakhatatlan. 

Úgy szeretném igazán és tényleg gyűlölni.... annyira szeretném, ha eszembe sem jutna, de nem megy! Ma elkezdtem olvasni a 2017-es naplómat (igen, kézzel/tollal is írok naplót 12 éves korom óta) "s csak sírtam és sírtam, mert szívem oly bánatos". 

2017. 01.23. "Este 7 körül Gábor hívott sírva (??), talán berúgva, talán begyógyszerezve, hogy elmondja furcsa, csúszós hangon, hogy szeret és, hogy egy hülye, idióta picsa vagyok. Nem tudtam, mit reagáljak. :("

Hogy hiányozhat még mindig egy ilyen nyilvánvaló szélhámos? Hogy nem vettem észre, hogy ennyire manipulatív és, hogy képes bármit behazudni, hogy megkapja tőlem, amit akar (kizárólag és kizárólag és kizárólag a pinám)?????????????????????????????????????????????

Hogy érezhetem azt, hogy a darabokra tört lelkem és a milliószor apró szilánkokra tört szívem még mindig vágyik utána? Valaki után, akit nem is ismerek? Valakit, aki folyton hajtogatta, hogy a fosbúk meg az ilyenek pfújj... és közben meg követőtábort épít, influencerkedik?????? Mondjuk így lehet újabb ostoba picsákat bepalizni és az Eszterke, míg nem tud róla, továbbra is boldogan élhet a tanyában, mert nem veszekszik vele, hiszen az új kurva kipótolja a hézagot. 

Hogy lehetek ennyire ostoba, ostoba, ostoba????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

"Meghajlott. Támasz nélkül nem bírja a súlyt a Meredek, kevés az ereje megtartani a maradandót. Nincs alattam semmi, emlékekkel, meggyőződésekkel nyúlok az utam alá ott, ahol már fáj a recsegés. Még a kudarcaimból is pillért tákolok, hogy ne szakadjak bele a hiábavalóságba, közben pedig a vége lassan újra a földet éri. Visszahajlott. A buktatóim velem gyászolnak, a göröngyök értetlenül néznek a semmibe mert úgy tűnik, hogy ami erőssé tesz az végül meg is öl. Hátranézve persze ott egy híd a szakadék fölött, de én sosem nézek hátra, mindig csak felfelé. Ott nem változik semmi. Kicsit mintha közelítene felém." Ivády Gábor

Meg lehet ezek után, ilyen kibaszott nyóc év után bízni bárkiben is? A millió heg, nyílt seb, tályog és sipoly mellett be merem-e valaha még egyszer vállalni, hogy valaki megsebezzen? 

S nem értem magam... nem értem... hogy ez a naplóbejegyzés (nem ez, hanem amit  2017-ben kézzel írtam), miért fáj ennyire? Miért fáj ennyire, hogy nem szeretett soha és nem is fog? Miért érzem a zsigereimben a hiányát? Miért nem tudom valóban gyűlölni vagy miért nem közömbös a számomra????????????????????????????????

Miért kellett ennyit hazudni? Miért ilyenek az emberek? Miért kell vetíteni és pluszban még kizsebelni a másikat? Miért? S most egy lepusztult lakás is tanúja annak, hogy mennyit is értem én.... kapcsolócserényit.... nem húzzuk át a vezetékeket csak elkérjük az anyag és munkadíj árát, meg biztatjuk a csalót, az átverőt, hogy próbáljon meg nyugodtan megbaszni is.... 

A Pinátlan meg palotában lakik. Sosem szexeltek, még egy farokverést vagy szopást sem kapott tőle sosem, semmi ilyen jellegű intimitást, mégis kacsalábon forgó palotát kapott, meg időt, időt, időt.... MINDEN IDŐT A PINÁTLAN KAPOTT, ÉN MEG KIBASZOTT KAPCSOLÓCSERÉT ÉS LOPOTT ÓRÁKAT ÉVEKIG. 

Annyira nagyon fáj, hogy legszívesebben sikítva kiugranék az ablakon!!!! Egy pincébe bújnék szégyenemben, mert azért tehette meg ezt velem, mert ostoba vagyok és hagytam. Egy szardarab vagyok. Egy nulla. Egy ostoba picsa. Egy kurva, akit így fizettek ki. Kapcsolócserével. Nem akarom érezni egy ilyen ember hiányát! Nem akarom! De nem múlik, nem tudom elűzni őt magamból, olyan, mintha a testem része lenne, mintha kiirthatatlan vírusként élne a testemben. Csak néha csillapodik, aztán elég meglátnom egy kurva legóját és máris fellángol a vírus és öli a lelkem, a szívem, a testem.... 

Biztos, hogy én ennyire rossz ember vagyok, hogy mindezt megérdemeltem? S ha ennyire rossz vagyok, akkor miért kellett az elmúlt nyóc év? Miért nem keresett egy másik kurvát, aki jobb, mint én? Miért kellett anyagilag tönkretennie, miért kellett felajánlania egy csalónak engem? Mintha nem is ember lennék, hanem valami... csak  egy pina, amibe bárki beleverheti.... egy gecitartály.... 

Megalázó érzés, szégyellem magam, a hülyeségem, az ostobaságom és leginkább azt, hogy szeretem. Én még mindig szeretem. Még mindig be akarnám varrni őt a bőröm alá, hogy senki se találjon rá, aki bántai akarja... holott tudom, hogy nincs is semmiféle ügy és nem fogja őt bántani senki. 8 egyedül töltött karácsony, tavaly persze azért, mert neki ez lesz az utolsó karácsonya, értsem meg, hogy azt a családjával és a pinátlannal akarja tölteni. Egyszerűen belehalok ebbe a szégyenbe. És úgy érzem, soha, soha többé senkiben sem tudok már megbízni.... soha. Soha. Soha. Soha.