Olvastam most reggel egy írást, amiben egy fiatal nő arról értekezik, mitől is jó a szex? Érdeklődéssel vetettem volna bele magam az olvasásba, mindig jó tapasztalatokat szerezni (még akkor is, ha a sztratoszférában jár az ember lánya), mikor is kiderült, hogy pár unos-untalan ismételt frázison kívül a világon semmit sem tartalmaz a szöveg (talán két kivétel van!). Mutatom, mi a problémám! 

Így kezdi: 

"Amikor teljesen el tudom engedni magam, oda tudom adni magam. Persze ez függ a partnertől is, de leginkább talán az én lelkiállapotomtól, nyitottságomtól. Mert van az a pasi, akivel tök szerelmesek vagyunk egymásba, mégis pánikba esek, ha előkerül a farka... De ez vajon mitől függ? Jó lenne tudni..."

Ígértes kezdés, nem igaz? Tisztában van vele, hogy a jó szex leginkább SAJÁT magán múlik, és azzal is, hogy néha önkéntelenül megijed. Ez már több, mint amit a legtöbb nő a szexualitásával kapcsolatban meg tud fogalmazni! 

Folytatja a lamentálást, kissé megtörve az ígéretes kezdést:

"Biztonságban érzem magam. Szeretem, amikor a pasi határozottságot sugároz, s nem félelmet. Nem izgul, hanem tudja, mit akar, sőt még azt kommunikálja a testbeszéde, hogy ezen túl azzal is tökéletesen tisztában van, én mit akarok, nekem mi a jó, én pedig hátradőlhetek, s megnyugodhatok: nem nekem kell kitalálni. Merthogy nekem többnyire fogalmam sincs róla. Rábízhatom az irányítást, mert tudom, hogy jól vezet. És ezt ő is tudja."

Khmm... bocsika, egy szóra! Az rendben van, hogy sugározzon a pasi határozottságot! De miért ne izgulhatna? Nem pont az a lényeg, hogy közösen felizguljunk? Az izgatottság pusztán annak a jele, hogy kívánja a másikat és úgy gondolom - főleg első szex esetén - irreális elvárás, hogy a pasi valami félistenként irányítgasson! Honnan a fenéből találja ki, hogy mi a jó nekem? Honnan a fenéből lehetne tisztában azzal, hogy mit akarok, mi a jó nekem, ha én csak megnyugodva hátradőlök: nekem nem kell az agyamat használnom? Hogy vezessen jól a pasi, ha alapvető részletekkel nincs tisztában? Még egy gyakorlott sofőr is elbizonytalanodik, ha beül egy számára ismeretlen autóba! Hiába van mögötte több százezer balesetmentesen levezetett kilométer, ha csak megkapja a kulcsot, de az adott autó konkrét kis trükkjeit nem mondja el a tulajdonosa, akkor bizony simán lefullaszthatja, rángathatja... mindaddig, míg KI NEM TAPASZTALJA! Addig viszont benne van a pakliban, hogy rossz gombot nyom meg! Ha elnézzük ezt egy pasinak a kölcsönautónál, akkor bizony a szexben sem lehetnek ilyen elvárásaink! Kicsit úgy tűnik, hogy a jó szex azon múlik, a másik legyen gondolatolvasó! Nem attól lesz szerintem jó a szex, ha némán próbálkozunk! S az sem biztos, hogy mindig jó, ha a férfi vezet! (Saját tapasztalat, hogy a férfiak bizony nagyon is imádják, ha a nő kezdeményez és vezet!!!!). 

No, haladjunk azért: 

"Hercegnő vagyok, akit kényeztetnek. Felébresztik bennem a vágyat (mert ez magától ritkán ébred fel, kell a kezdeményezés), hogy aztán be tudjam fogadni a péniszt. Van előjáték, s lehetőleg még a behatolás előtt van orgazmusom. Akkor tudom élvezni a farkát. Anélkül (még) csak nehezen."

Ez itt nem tipikus, ez csak a szerző saját igényeit tükrözi (amivel nincs baj, hiszen nem általánosságban ír!!!). Tök jó, hogy szereti magát hercegnőnek érezni az ágyban, bár véleményem szerint hosszútávon roppant unalmas. Nagyon sokáig én is szerettem a tiarát a fejemen, meg a habos-babos, alsószoknyás rucikat, imádtam a rózsaszirmokat, meg a pezsgőt előtte, aztán lett hosszútávú kapcsolatom, amiben ezerrel ment az unalmas taposómalom, s bizony elmaradtak a nagy romantikus összebújások! Helyette viszont beugrottak ilyen spontán, teljesen hercegnőmentes afférok, minthogy mögém állt, miközben főztem és a fülembe búgta, hogy "Meg akarlak dugni, most rögtön!". Elismerem, nem éreztem hercegnőnek magam, de a vágyat felszította bennem! Ha épp hercegnő ruhában főztem volna, bizony lelohadt volna a farka, mire kihámoz belőle. 

"Vágyom a másikra, vágyom az érintésére, vágyom, hogy érinthessem. Akarom a testét."

Igen, ez csodálatos elvárás a jó szexhez! Legalább olyan fontos megjegyzés, minthogy a hó fehér! Ez olyan szintű közhely, amit már-már nevettségesnek tartok leírni. Ha ugyanis nem vágyom valakire, az érintésére, arra, hogy én magam is megérinthessem, akkor azzal az illetővel én nem akarok lefeküdni, a téma meg jól le van zárva. A legtermészetesebb, hogy csak olyannal képzeljük el a szexet, akit vonzónak találunk. 

"Nem kapcsolnak be a régi rémképek, régi beidegződések. Ez pedig akkor tud megtörténni, ha le van kötve minden figyelmem, azaz egyszerre több inger ér, vagy valami nagyon szokatlan történik."

Ööööö.... mikor derült ki, hogy a tudattalanból feltörő, zsigeri reakciókat puszta figyelemeltereléssel el lehet űzni? Azt értem, hogy ha valamire nagyon koncentrál az ember, akkor azzal kikapcsol minden mást, de abban nem hiszek, hogy önmagában egy új, szokatlanabb póz segít azokon, akiknek valami mélyen hordozott, szexuálitással kapcsolatos traumájuk, beidegződésük, esetleg rémképük van! Biztosan nem lehet általánosítani, de mögöttem szeretőként van néhány év tapasztalat, ami azt mondja nekem, hogy az ilyesmiből nem lehet ennyivel kijönni! Egyáltalán mit jelent a több inger? Polipkezű faszit, több faszit? Mert a magyarázat mindössze arról szó, hogy egy csodálatos nyalógép nem hanyatt fekve csinálja a produkciót, és kér egy kis segítséget. Akiben komoly gátlások vannak, az ilyesmitől inkább megijed, de mindegy. Sok férfi panaszkodott már nekem a nejére, nőjére (akinek pusztán átlagos, mondhatni mindennapi gátlásaik vannak, amiket hosszú évek alatt sem lehetett oldani pusztán a férfi jelenlétével), és a legtöbb probléma a következő: 

Asszony csak nagyon ritkán, meghatározott eseményhez kötehetően teszi szét a lábát, akkor is vannak szabályok: masszázs előtte, teljes sötétség, meghatározott pózok, fontos tilalmak és még fontosabb elvárások, hogy biztosan elélvezzen (már, ha tud és igénye van rá, a legtöbben csak túl akarnak lenni az egészen!). Ha a szabályok borulnak, nincs szex, vagy ha van is, nincs a nőnek orgazmusa! 

Na mármost, az odáig rendben van, hogy a férfi ezekre mind figyel, de mi van a férfival? Fantaszitkus eredmény, ha tudja valaki magáról, hogy neki mitől jó a szex, de még fantasztikusabb, ha azt is tudja, a partnerének mi a jó, hiszen így tudja viszonozni a gyönyört!

"Nincsenek elvárások. A pasi sem várja el, hogy orgazmusom legyen, s én sem várok el magamtól semmilyen "szint" elérését. Csak ott vagyok, vele vagyok, átadom magam a pillanatnak. Hagyom, hogy annyi történjen meg, aminek akkor meg kell történnie."

Végre valami jó! Öröm olvasni, hogy vannak még, akik szerint a szex nem az orgazmusról szól, az csak egy bónusz! Repes a szívem, hogy nem csak én gondolom azt, hogy a szexben nem lehetnek igazán "elvárások"! Csak az a jó, ami mindkét félnek jó, de az aztán CSÚCSSZUPER!!!!!!

"Nem ostorozom magam semmi miatt. Nem mondom magamra, hogy nem voltam elég jó, nem voltam eléggé jelen, nem élveztem eléggé, nem voltam elég lelkes, nem voltam elég aktív, nem voltam elég kitartó, nem voltam elég őszinte (magamhoz, vagy hozzá), nem kellett volna bevállalnom valamit. Nincs lelkiismeret furdalásom."

Kedves Lányok, Asszonyok! A fenti bekezdést kinyomtathatnátok, aztán a fürdőszobatükörtől kezdve kiragaszthatnátok mindenhova, amerre csak jártok! A szex nem szereplésről szól, hanem a közös élvezetről. Arról, hogy letesztek minden maszkot és élveziket azt, amit egymásnak adni tudtok. Szégyenérzet nélkül! Színjátszás nélkül! Onnan tudod, hogy jó szexben van részed (van, aki nem veszi észre, akkor sem, ha épp vele történik, bizony!), hogy nem érdekel semmi más!!! Nem foglalkozol azzal, hogy mekkora a hasad, hogy milyen szögben állnak a melleid, sem pedig azzal, hogy van-e látható narancsbőröd vagy nincs? Ehhez egyébként tapasztalataim szerint a férfi csak kevéssé tud hozzájárulni! Az alaphelyzet amúgy is az, hogy nem állna fel a farka rám, ha nem tetszenék neki. Hacsak nem bújtattam magam kilós smink és rahedli korrekciós ruha alá, akkor ez a vágya nem fog csökkenni, sőt! Nem találkoztam még olyan pasival, aki szex közben megállt volna megjegyezni, hogy teszem azt van egy (vagy kettő vagy három) pattanás a vállamon, nem lohadt még le senki farka sem attól, hogy lovaglás közben látszódott a kis hurka a hasamon és hosszan sorolhatnám a sort.... ezek nekünk nőknek okoznak problémát, nem a pasiknak! Ő hiába mondja el, hogy gyönyörűek és kívánatosak vagyunk, ha a mi fejünkben ott él a torz kép saját magunkról! Az önbizalmunkat kívülről egy pasi (vagy ezer) nem tudja feltölteni! Ez csak buta, kislányos ábránd! Belénk neveltek egy csomó olyasmit, amire semmi szükségünk, ami gátol minket a boldogság megélésében, mi mégis lehajtott fejjel lenyeljük a keserű pirulát, annak ellenére is, hogy cselekvőképesek vagyunk! Mi történhet? Nem tudjuk! Nem tudjuk, mert csak képzelgéseink vannak róla, hiszen sosem éltük át! Vannak, akik folyton fantáziálnak egy adott témáról, de sosem merik a valóságban kipróbálni. Félnek a durva elutasítástól, félnek a címkéktől, hogy "perverz"-nek lesznek titulálva. Kérdem én, miféle intim kapcsolat van ott, ahol a megszégyenítéstől való félelmünkben nem fejezhetjük ki magunkat? 

"Kommunikálom a saját igényeimet, vágyaimat. Szólok, ha valamit nem úgy szeretnék, vagy nem szeretnék és közben emiatt nincs lelkiismeret furdalásom. Jól érzem magam közben. Puha fellegeken járok, nagyokat nyögök, a fejemet csapkodom jobbra-balra, elolvadok, még kérek, felkacagok. A testem bizsereg, átadom magam az élvezetnek."

Az elején a szerző még azt várta, hogy a pasi kitalálja minden gondolatát, így sejthetitek milyen ujjongást éreztem, mikor a végére csak eljutott odáig, hogy azért belássa: ki kell nyitnia a száját és ki kell mondania, mire vágyik! És igen, érezze jól magát közben, csapkodja a fejét jobbra-balra, olvadjon el és kacagjon! Ez a nő biztosan fergetegeseket fog baszni idővel. Még nem teljesen kiforrott, de már sokkal-sokkal jobb dugásokat mondhat magáénak, mint a többség! 

Sosem késő tanulni!!!!! 

Jó szexet csak akkor élhet át az ember, ha a saját vágyaival, igényeivel tisztában van, azokat nem szégyelli és mer róluk kommunikálni! Másképp ez nem megy! Elhiszem, hogy könnyebb elvárni, hogy a pasas ránk nézve kitalálja, mi kell a puncinknak, de hozzátenném, hogy ne nagyon szidjuk meg, ha mégsem azt kapjuk, ami VALÓJÁBAN KELL NEKÜNK, s amiről hallgatunk mélyen. Nem is értem.... hogy tudnak emberek teljes meggyőződéssel hosszú évekig élni valaki mellett (mert ez nem együttélés, bocsika azoktól, akik a langyos fosban azt hiszik, ez a boldogság!), aki előtt nem képesek megnyílni? Mindenki az őszinteségről papol, de állítom, hogyha rendeznénk egy vetélkedőt, a sok tízezer éve házas elbukna, mert fingjuk nincs, hogy mire vágyik a társuk! Nem fontos! A házassággal vége a szexnek! Ez valami magyaros bús szójáték, aminek az igazságtartalmával mindenki tisztában van, senkinek sem tetszik, mégis elfogadják. 

Beszélni csak arról lehet, hogy jön a foga a gyereknek, hogy a Pisti megint átbaszta a család fejét, meg hogy be kell fizetni a gázszámlát! Ezek mellett eltörpül a szex! Halkan jegyzem meg, hogy ezek ótvaros kifogások, amikkel generációk élik le az életüket. Oly könnyedén nyúlunk ezekhez a jól bejáratott indokokhoz, mint amilyen könnyedén engedünk a szélbe egy lapos kis galambot, mikor tisztában vagyunk vele, hogy senki sincs a közelünkben! A gyerekek felnőnek, mindig van valami, ami fontosabb annál, minthogy két ember leüljön és intim társalgást folytasson. Később már úgysem áll fel neki, együtt járunk majd prosztata vizsgálatra is, hisz sírig kitartunk egymás MELLETT, végül is reprodukáltuk magunkat, nem mondhatja senki, hogy tudattalan életet élünk. Ez a fasza tanítónéni! 

Annyi ilyen elve kudarcra ítélt kapcsolatot láttam már, és ugye van a saját foshordóm, amiben magam is fetrengek! Én csak azt mondhatom majd el a halálos ágyamon, hogy kurva jókat basztam a férfiakkal, ami tudom, a legtöbb ember szemében SEMMI! (Aki viszont csak egyszer az életében kefélt egy teljesen kifogástalant, amiben megélhette a vágyait, az egyetért majd velem, hogy ez több, minthogy fasza töltött paprikát tudok csinálni, aminek a receptje ősi titok a családban!). 

A szex attól jó (szerintem), hogy megélheted a vágyaid, része lehetsz a másik vágyainak és közben semmiféle szégyenérzet sem kínoz! Ez nem megy elsőre, elismerem! Azonban, ha valaki veszi a fáradtságot és kommunikál, akkor az átlagos (szar, szar, szar!!!!) szex helyett átélhet valami olyasmit, amiről korábban álmodni sem mert volna! Csak hagyjuk el a minősítést és a címkéket! Két ember között minden lehet, amibe mindkét fél a beleegyezését adja! Ennél intimebb közeg nem is tudom, létezik-e? 

A másik út a hagyományos együttélés, az örökös néma váddal, félrekúrásokkal, szekercét fejbeállítós családi anekdotákkal! S hiába fognak a sírban is együtt nyugodni, sosem mondhatják el egymásnak, hogy IGAZÁN ÉS VALÓJÁBAN ISMERTÉK A MÁSIKAT.