Van az úgy, hogy téved az ember és elszámolja magát. 

Úgy is van, hogy az orvos 1 receptre szeretne kiírni 3 havi adag gyógyszert, meg megesik az is, mint velem a minap, hogy 3 receptet kaptam, mindhármon 3 havi adag gyógyszerrel. Ez 600 db alprazolam. 

2 napja gondolkodom azon, hogy vajon esetemben tényleg véletlen volt ez vagy a sors meghallgatott végre. Nagyon terhes már elmennem orvoshoz, borzasztó fizikai megterhelés és semmi támaszom nincs. És már nem is beszélünk, mármint már nem mondok semmit, nem ismételgetem magam. 

Meg akarok halni. Folyton csak ezt mondom, ha egyáltalán kinyitom a számat. Nos, a Sors, Isten, AKÁRKI most úgy intézte, hogy ha akarom, akkor két nagyobb nyeléssel átjutok a horizonton. 

Az is megerősített az elhatározásomban, hogy 2 napja megjött az értesítő az új Maroon 5 számról és azóta folyamatos ismétlésen van, én énekelek és sírok... és kiváltottam MINDENT. 

Már nincs semmi és senki, aki visszatartana. Elrendeztem mindent. Végrendelkezem, akin segíteni akartam, megtettem. Akinek meg akartam mondani a véleményemet, annak megmondtam. Akitől akartam, már elbúcsúztam. 

Gáz elzárva, csekkek befizetve. Senkinek nem tartozom SEMMIVEL. Nincs több feladat, munka, barát, barátnő, rokon, nincs SENKI, aki felé restanciám lenne, csak úgy meg nem élek. Nem tudom másképp értelmezni ezt a recept ügyet, minthogy Isten végre belátta, hogy kár belém az oxigén és kvázi engedélyt adott nekem. 

Te meg... te... te.... IGYÁL EGYET LEGALÁBB AZ EGÉSZSÉGEMRE, AZ EMLÉKEMRE!

Sziasztok. Befejezem a kínlódást. Ma. Most. Nem lesz több szex és rinya. Nem lesz semmi. Kár ide jönni! Tényleg!