Ádám!
Te még élsz és létezel? Elszakadtál tőlünk nagyon. Tőlem és Gyilkitől is. Elsodort az élet a Kerek Erdőtől s a bizniszből sem lett semmi. Nem készült el a relikvia bolt és a mocsári nyehőcét sem kerestük meg. Pedig csak el kellett volna jönnöd látogatóba.
Te még élsz és létezel? Elszakadtál tőlünk nagyon. Tőlem és Gyilkitől is. Elsodort az élet a Kerek Erdőtől s a bizniszből sem lett semmi. Nem készült el a relikvia bolt és a mocsári nyehőcét sem kerestük meg. Pedig csak el kellett volna jönnöd látogatóba.
Mindegy, ez már a múlt... s én azóta is itt élek, egymagam. Gyilkin kívül csak Majré tart ki mellettem, de már nem is vágyom az emberek társaságára. Járom az erdőt, hallgatom a madárdalt és eggyé válok a világgal. Minden nap. Tudod milyen csodás érzés ez, Ádám? Ennyire közel még sosem éreztem magamhoz a természetet!
A fenyőre tákolt ülőke elkorhadt a télen, de nem bánom. Nem mászkálok már a magasba, mert a nyirkos időben megcsúsztam és a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen érzés jó nagyot esni. Hangosan puffantam az avarban, nagy szerencse, hogy nem tört el egy csontom sem, mert nem tudom, ki segített volna rajtam.
Majré örökké mellettem csahol, ám ő nem képes stabilba rakni, sem pedig levinni a hegyről. Ide fel meg... hát nem jön senki azóta sem. A fütyürésző turistákat is kerülöm már, mert ismerem a fajtájukat. Csak addig vannak itt, míg kedvük tartja, s míg örömüket lelik. Amikor már meg kéne fogni a munkát, akkor eliszkol mindegyik. Jómagam pedig nem fogok akárkinek fát hasogatni, hogy melegítse a valagát. Ilyen férfi vagyok én Ádám! Csak, hogy tudjad! Ha mégis feljönnél... a hidegben felváltva kell majd hasogatnunk a kuglikat, mert itt nincs ám herebere.
Gyilki mesélte, hogy most valami pornós bigével taposod az élet mókuskerekét. Mond csak Ádám! Milyen vele összefeküdni? Megvan a megfelelő technika? Kaptam télre szexkönyveket, azokat bújtam, s magamat szeretgettem, jobb híján. Ezekben a könyvekben olyan kacifántosan és fennkölten fogalmaznak, hogy sokszor nem állt fel rá a cerkám sem, pedig ha csak a fantáziámra támaszkodom, akkor tudod jól, hogy még a medvéknek is nekimegyek. Szóval öreg cimbora, mesélhetnél erről a lepedőakrobatáról nekem. Hátha tanulok valami újat.
Gyilki mesélte, hogy most valami pornós bigével taposod az élet mókuskerekét. Mond csak Ádám! Milyen vele összefeküdni? Megvan a megfelelő technika? Kaptam télre szexkönyveket, azokat bújtam, s magamat szeretgettem, jobb híján. Ezekben a könyvekben olyan kacifántosan és fennkölten fogalmaznak, hogy sokszor nem állt fel rá a cerkám sem, pedig ha csak a fantáziámra támaszkodom, akkor tudod jól, hogy még a medvéknek is nekimegyek. Szóval öreg cimbora, mesélhetnél erről a lepedőakrobatáról nekem. Hátha tanulok valami újat.
Mert remélem, még emlékszel Ádám, hogy nagyon szeretek tanulni. Bár már nem vagyok annyira nyitott, mint egy évvel ezelőtt, de azért még érdekelnek az újdonságok. Nagyon szomorú lennék, ha azon múlna a szerelem (amikor felcaplat a hegyre végre), hogy nem tudom, mit jelent a "tablet", vagy a "kapcsi". Haladok hát a korral, amennyire időm engedi. Most sokat vagyok a szabad levegőn, ápolom a kis portámat. Tudod, ahogy megjött a jó idő, megszaporodtak a munkák is. Egy baj van csak Ádám! Ahogy öregszem, úgy válik a mindennapi teher egyre nehezebbé. Nagyon jó lenne, ha lenne itt velem valaki, aki biztat, s időnként segít is. Nem szégyellem már bevallani, hogy annak ellenére, hogy még mindig roppant izmos vagyok, azért az én erőm is véges.
Jut eszembe Ádám! Elképesztően szépre barnultam ám a kánikulában. Ha kicsit megkenem a mellkasom olajjal, akkor úgy festek már, akár egy görög Isten! Erre lélekben készülj fel! De a langyiságot is lehűtöttem, szóval amikor jössz, ne számíts csókra, főleg ne nyelvesre, mert lehet, hogy megbólintalak, pedig nem is akarsz bántani. S egészen addig én sem, míg el nem veszted esetleg a fejed, a fergetegesen jó felépítésű testem látványától.
Mikor jössz el hozzám végre? Mikor kapod fel azt a nehéz zsákot, melyben az Életed cipeled, s indulsz el hozzám? Mindig csak kifogásokkal jössz, meg hogy most ez a baj, meg az a baj. Mindenhol vannak ám problémák, Ádám! Nehogy naivan abba a hibába ess, hogy a vihar csak téged sújt. Az áldásból kap mindenki. Még én is, pedig ennél jobban már nem tudok elbújni.
Gyilki majdnem kinyírt nemrég, mert megelégelte, hogy örökké a magányom miatt rinyálok, tenni ellene azonban nem akarok semmit. Szerinte a bal kezem már olyan izmos amúgy is, mint a combjaim, úgyhogy azt tanácsolta, hogy álljak le a maszturbálással. Én meg megpróbáltam, Ádám! Tényleg! De hát ha ezt is megvonom magamtól, akkor mi marad? Ha a bohócot sem simogatom már sose többé, akkor miért létezzem? Csak azért, hogy fát vágjak? Neked bevallom, mint férfi a férfinak, hogy bizony egy héten 2-3 alkalommal csúnyán elkapom a lógó húsdarabot a lábaim között és elég vad fantáziálás közepette ellátom a baját! Csak zsibbadjon, legalább érzi, hogy ÉL! Ez van most itt a hegyen. Meg a Majré. Ő legalább nem ítélkezik felettem. Mondjuk furcsa is lenne, mikor sokszor a saját seggét meg tökeit nyalogatja! Nem igazán érzem, hogy lenne jogalapja engem kritizálni. Mert van azért önkontrollom! Karácsonykor is kaptam egy könyvet a jógáról, de nem lazultam el szándékosan annyira, hogy én is nyalogassam magam ott lent. Viszont egyenes háttal meg tudom nyalni a sarkaimat, ami elég furcsa látvány, nekem elhiheted. Gyilki szerint egyenesen morbid, de tudod, hogy ő milyen kis kényes. Nem képes meglátni a szépet egy csomó dologban. Hiába magyaráztam neki, hogy nem mindenki képes a szájához emelni a sarkait, nemhogy megnyalni, ő szokás szerint csak fintorgott.
Gyilki majdnem kinyírt nemrég, mert megelégelte, hogy örökké a magányom miatt rinyálok, tenni ellene azonban nem akarok semmit. Szerinte a bal kezem már olyan izmos amúgy is, mint a combjaim, úgyhogy azt tanácsolta, hogy álljak le a maszturbálással. Én meg megpróbáltam, Ádám! Tényleg! De hát ha ezt is megvonom magamtól, akkor mi marad? Ha a bohócot sem simogatom már sose többé, akkor miért létezzem? Csak azért, hogy fát vágjak? Neked bevallom, mint férfi a férfinak, hogy bizony egy héten 2-3 alkalommal csúnyán elkapom a lógó húsdarabot a lábaim között és elég vad fantáziálás közepette ellátom a baját! Csak zsibbadjon, legalább érzi, hogy ÉL! Ez van most itt a hegyen. Meg a Majré. Ő legalább nem ítélkezik felettem. Mondjuk furcsa is lenne, mikor sokszor a saját seggét meg tökeit nyalogatja! Nem igazán érzem, hogy lenne jogalapja engem kritizálni. Mert van azért önkontrollom! Karácsonykor is kaptam egy könyvet a jógáról, de nem lazultam el szándékosan annyira, hogy én is nyalogassam magam ott lent. Viszont egyenes háttal meg tudom nyalni a sarkaimat, ami elég furcsa látvány, nekem elhiheted. Gyilki szerint egyenesen morbid, de tudod, hogy ő milyen kis kényes. Nem képes meglátni a szépet egy csomó dologban. Hiába magyaráztam neki, hogy nem mindenki képes a szájához emelni a sarkait, nemhogy megnyalni, ő szokás szerint csak fintorgott.
Feri
