Színházi élet 1934. 12. szám
" A nők szeretnek szeretve lenni: a férfiak szeretik, ha szeretik őket. Mindnyájan egyformák vagyunk ebben. Mennél jobban hangsúlyozzuk kivételességünket, annál jobban süllyedünk az átlagba. Ezt hajszolják. Kerüljön bármibe. Szeretném, ha valaki jó tudnak lenni hozzám. Csak ennyi. Jó. Aki fiatal, kedves, csinos az írjon valakinek, aki fáradt, unott és szomorú. Leveleket kérem a kiadóba: "semmi sem fontos, ez sem" jeligére.
