Fosbúkon nővérem posztolta, mittomén milyen beteg oldalról, de telibe köptem kávéval a monitort: 

A sarkon álló prostik mellett megáll egy autó. A férfi sofőr kiszól nekik: 
- Mit csináltok ötezerért? 
Mire a prostik egyszerre: 
- Bármit!!!
- Akkor ugorjatok be hátra lányok! Megyünk betonozni! 

Erről jut eszembe tegnapról két vicces dolog (persze csak számomra, tudom): 

1. Felszálltam a 4-es villamosra, mert mentem A-ból B-be. Megkapaszkodtam egy rúdba, amin volt lyukasztó is, de a jegy kezelése előtt gondoltam még iszom. Csak mert rohadt szomjas voltam, ugye. A flakont sikeresen kinyitottam s már épp a számhoz akartam emelni, amikor elindult a jármű. A lendülettől beterítettem a körülöttem állókat és ülőket, magammal, valamint a lyukasztógéppel együtt hűs ásványvízzel. Az alattam ülő pasas úgy pattant fel, mintha savval locsoltam volna le, de mikor kedvesen megnyugtattam, hogy ez csupán víz, és amúgy is bocsánat, bocsánat... visszaült a helyére.

2. A fentiek után úgy döntöttem, inkább gyalog folytatom a céltalan kószálást (nem, igazából nem volt céltalan, de nem akarom megosztani, hol is volt az a B-pont, ahová mentem). Nagyon kényelmes tempóban nyomtam, zenével a fülemben, amikor is feltűnt velem szemben egy bringás pasas. Meg szoktam őket nézni, mert egyik-másiknak ugyan nem ártana egy Mekis zacskó a búrájára, az viszont kétségtelen, hogy a rendszeresen bringázók lábai gyönyörű szépek! Szóval jött velem szemben, ezerrel koncentrált én pedig meglepődtem, milyen érdekes színű ülése van. Ahogy közelebb értünk egymáshoz, csak akkor láttam meg, hogy bizony az egész csomag kifordult oldalra, s amit én bőr színű ülésnek hittem, az bizony bőr volt... zacskó meg miegyebek. Megtorpantam menet közben és tulajdonképpen azt hiszem, tátott szájjal bámultam, ahogy elsuhan mellettem. Még utána is néztem és nem azért, mert valami fergetegeset villantott... nem, nem. Teljesen normális "csomag" volt, inkább csak azt nem tudtam felfogni, hogy nem érzi a menetszelet vagy valami. 
A híres mondás jutott eszembe: "Szabadság, szerelem... e kettő kell nekem!" - s úgy tűnik a Pasi önálló életet élő KisPasija ezt komolyan is vette. A szabadságot mindenképp! A szerelmet pedig talán a szabadság hozza meg...