A reményhez

"Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!"

Ma van a születésnapom. A gyógyszerek miatt felhívott a doki és be kellett vinnem, majd adagokban megkaphatom- mondta. Tévedés volt. 

Vizsgálgatnak, címkéznek (anorexia... nevetséges, mert nem emiatt nem eszem!!!!) és próbálják elérni, hogy akarjak élni, de egyenlőre semmiféle késztetést nem érzek ehhez. 

Csak fekszem naphosszat, nem vagyok cselekvőképes, nem beszélek senkivel és még így is betalál egy-két pofon, bekúszik a küszöb résein és ütnek és ütnek folyamatosan! 

Harag, harag, harag és elutasítottság! Ez a pajzsom, csak nehogy át kelljen élnem a fájdalmat! Megrekedtem ebben a fázisban és nem bírom, nem merem a fájdalmat kiengedni, mert alsó hangon szerintem 3 hónapig csak sírnék, ordítanék és sikítoznék, ha kiengednék 42 évi fájdalmat és csalódottságot. 

Tavaly ilyenkor, mikor a 41-et töltöttem, a Sváb velem volt még, sőt, az egyik legeslegjobb barátom is! Hármasban töltöttük a napot és életemben ez volt a  legszebb születésnapom! - nem mondhatom hát, hogy SOSEM VOLTAM BOLDOG. 

Ma pedig már nincs körülöttem szinte senki, mert mindenki, aki csak kihasznált, használt vagy becsapott és hazudott nekem folyamatosan, elküldtem a vérzivataros picsába. 

Nincs mit ünnepelnem, mert számomra nem öröm, hogy élnem kell, nem öröm, hogy kapok levegőt és nem öröm, hogy a millió darabra tört szívem még dobog... 

A Remény a családom és az a pár IGAZ barát, aki még mindig, ezek után is mellettem áll, de nem ígérek nekik sem semmit. Tudják és nem is várják el. Ők is csak reménykednek, hátha.... 

Nem lehetne ma 2018.11.17.? Csak, hogy még egyszer átélhessem a BOLDOGSÁGOT? Nem lehet, tudom... az idő csak előre megy, ráadásul csalfa és vak volt az is... mert hát a Sváb sosem szeretett. Azt olvastam valahol, hogy ha egy férfi szeret egy nőt, akkor nem dumálja ki a barátainak a szexet és a intim dolgokat és a nővel akar lenni, amikor csak tud. Hát... ezek alapján, meg abból kiindulva, hogy őt egy cseppet sem zavarta, mikor az egyik legjobb barátja konkrétan felajánlotta magát nekem... nyilván mert ő elmondta, hogy mi hogy baszunk, az egészen biztos, hogy SOSEM SZERETETT. Ez is egy akkora fájdalom és csalódás, ez a felismerés, hogy annyira sem tartott, hogy legalább a barátainak ne ajánljon fel... hát elviselhetetlen és persze, inkább haragszom! Mert mindig azt hazudta, hogy "rosszul szeret", de az az ember, akit nem érdekel, hogy a "rosszul szeretett nőjét" megdugja a legjobb barátja vagy BÁRKI, aki inkább órákat legózik és futtatja magát a közösségi oldalakon... az NEM SZERET. 

Hiába tiltakozott évekig, hogy nem tart a kurvájának, az igazság az, hogy DE, ANNAK TARTOTT és azért tarthatott, mert én hagytam! Kihasználta azt, hogy nincs önbizalmam, önbecsülésem... és felajánlott másoknak! Azért ezt így feldolgozni rettenetesen nehéz, mert annyira fáj, hogy legszívesebben szíven döfném magam! 

Marad a fekvés, plafonbámulás, halálvárás.... boldog születésnapot, akinek ma van! Egészségetekre!