Nem, nyilván nem nekem vallott, ahhoz túl nárci a Drága.... de a fosbúk oldalán legalább egy Likó Marcel idézettel megvallotta, hogy
A CSAJA RIDEG (görcsölős ugyebár!!!!!)
AZ Ő FARKA MEG PUHA (mire állna ugyan fel, a legóra?????)
Hatalmas lépés ez az önismeret útján... GRATULÁLOK! Innen szép felállni, reális világképpel.
(Megérdemelné, hogy idelinkeljem az egyébként teljesen nyilvános fosbúk profilját, hiszen ország-világnak mutogatja magát a kis nárci pöcs, de nem akarok annál gecibb lenni, mint amilyennek születtem.)
Mert az tény, hogy NEM BASZNAK. SOHA NEM BASZTAK ÉS SOHA NEM IS FOGNAK. Az is tény, hogy A SVÁB FASZA PIHE-PUHA, mint a Coccolino öblítő... egy rideg picsa mellett ember legyen a farkán, akinek feláll ugyebár.
S nekem meg úgy tűnik, az utolsó lélegzetvételemkor is ő fog az eszemben járni... a mérhetetlen fájdalom, amiket okozott, a sok-sok megaláztatás...
Hiába próbálok racionalizálni, hiába próbálok "kegyes és nagylelkű" lenni... vannak sebek, amik nem gyógyulnak és NEM LEHET MEGBOCSÁJTANI őket. Együtt lehet velük élni, ha akar az ember.
Nekem a Sváb volt a koktélcseresznye a kínzás/bántalmazás/elhanyagolás turmixomon! A szüleim által belém nevelt önpocskondiázó monológok mellett hallom az ő minősítéseit is, s bárhogy próbálok meg túllépni rajtuk, NEM MEGY.
Pszichopata vagyok és kurva. Ezt lehetne könnyedén venni, lévén a Sváb életében nem tanult egy betű pszichológiát sem (még olvasni sem szokott), ellentétben velem, aki tisztában van a "pszichopata" minősítés kritériumaival. Lerázhatnám magamról a jelzőket, amikkel illetett, elfelejthetném az egész elmúlt 8 kibaszott évet, úgy ahogy van.... de HOGYAN KELL EZT CSINÁLNI?
Hogy űzzem ki az agyamból őt, a mondatait, a sok hazugságot, az érzést, hogy mekkora CÍMERES BAROM VAGYOK? HOGYAN?
Ha csak belegondolok, miket engedtem meg neki önmagam kárára, ha csak visszanézek, hogy hányszor csapott be, ha mélyen magamba nézek és nem tagadom el az igazságot, hogy SOHA BE NEM ENGEDETT AZ ÉLETÉBE, akkor mély szégyent érzek. S bár tudom, hogy sem kurva, sem pszichopata nem vagyok, IDIÓTA BAROMÁLLAT bizony vagyok. Csak egy IDIÓTA BAROMÁLLAT engedi meg egy másik embernek, hogy 8 kibaszott évig úgy használja, ahogy neki tetszik. Ez nem a Sváb hibája! Mutassatok még egy embert, aki - ha teheti - nem használja ki az embertársát!
Egy fosadék vagyok.... ő meg legózgat, telepakolja a fosbúkot, mindenkihez van egy jó szava, csak hozzám nem, mert én pszichopata vagyok és kurva. Ráadásul elkoptatott, mint a szavak... elkoptatott kurvaként mihez van nekem közöm? Semmihez!
Pátyolgathatnám a haldokló barátját, mert ő erre nem képes, mert nem viseli el, ha valaki depressziós (szerinte ilyen nem létezik), nem viseli el, ha valaki nem vigyorog folyton, mint akinek egy méretes fasz jár ki-be a picsájába!
Erre vagyok jó neki! Az általa hulladéknak minősített embereket átvehetem tőle és vigasztalhatom őket. Köszönet nem jár érte! Hogyisne! Az, hogy a mai magyar egészségügyben én orvosi konzíliumokat hívok össze, hogy naprakész információval rendelkezem és TUDOK MINDENT, az semmi. Az egyszerűen nulla. Az én majd 20 éves egészségügyi tapasztalatom nyomába nem érhet az ő kb. 6 hónapos mentős tapasztalatához.
Engem be lehet csapni, meg lehet SZÓ SZERINT LOPNI, át lehet verni, meg lehet alázni, ki lehet a végsőkig használni, s aztán, amikor a zsepiből már mindenhonnan folyik a takony, akkor egy laza mozdulattal ki lehet baszni! Ellenben a vászonzsebkendővel! Az más! Arra ráíratjuk a vagyonunkat, és vitrinben tartjuk! Arra nem turházunk, hanem belehímezzük a monogramunkat, és mutogatjuk kifelé, hogy micsoda zsebkendőnk van! HA bárki megkérdi, hogy na és hogy üzemel? - akkor meg lehet HAZUDNI, HOGY VOLT BENNE TAKONY, DE OLY KÜLÖNLEGES, HOGY MEG SEM LÁTSZIK RAJTA.
SOSEM ÁRULJUK EL A KÜLVILÁGNAK, HOGY A VÁSZONZSEBKENDŐ MEGVET MINKET, HOGY ABBAN A PILLANATBAN, HOGY RENDELTETÉSSZERŰEN AKARNÁNK HASZNÁLNI, NEKIÁLL GÖRCSÖLNI! NEM, NEM! HAZUDUNK, HOGY MI AKARJUK ÍGY! HAZUDUNK, HOGY A MI DÖNTÉSÜNK, HOGY A VITRINBEN ŐRIZZÜK HASZNOS FUNKCIÓ NÉLKÜL. HAZUDUNK, HOGY BOLDOGSÁGGAL TÖLT EL ÖNMAGÁBAN AZ, HOGY VAN EGY VÁSZONZSEBKENDŐNK. PERSZE, PERSZE, JÓ LENNE A TAKNYOT BELEFÚJNI, DE HA NEM.. HÁT ÚGY IS JÓ!
Az eldobhatós zsebkenővel meg mi a fasznak bajlódni? Azt nem mutogatjuk! Azt stikában elővesszük, beleverjük amit akarunk, utána meg menjen a ganéra, pusztuljon, bele ne rondítson a népies enteriőrbe, melynek ÉKKÖVE A VÁSZONZSEBKENDŐ. Köré épül minden, róla szól minden. A tájszólásos szögedi, görcsös picsájú köré!
DÖGÖLJETEK MEG MIND, MŰKEDVELŐ NÁRCI GECIK! DÖGÖLJETEK MEG, ÉS SZEMFEDŐNEK KERÜLJÖN RÁTOK A PATYOLAT TISZTA VÁSZONKENDŐ. A SZŰZIES FEHÉR. AMINEK CSAK A SZAGÁT ISMERITEK, DE SOSEM PISZKÍTOTTÁTOK BE.
Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.
Hát kinek kellene egy ilyen elhasznált, takonnyal teli zsebkendő? Az én tisztaságomra nem vigyázott a Sváb és én sem vigyáztam! Nem élek így tovább! Nem és nem! Inkább a halál, mint ez az érzés, hogy egy ratyi, teleturházott zsebkendő vagyok.... a másik meg, az érinthetetlen az meg ájuldozik a kibaszott legócsodákon. Hát ájuldozzon a büdös kurva anyját!
Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni. Meg akarok halni.
S még mielőtt valaki arra vetemedne, hogy hát akkor miért nem ölöm meg magam vagy miért nem kérek segítséget, közlöm, hogy voltam dokinál, pontosan a fenti tőmondatot ismételgettem, és csak azt, mire közölte, hogy "súlyos depresszióban" szenvedek és felírt 3 havi adag antidepresszánst és persze 300 db Frontint is, nehogy kiélvezzem a sima pálinka ízét. Elmondta, hogy ha elkezdem szedni a gyógyszert, akkor 2-3 hétig felerősödik majd minden és cselekvőképes is leszek, szóval VIGYÁZZAK. Hát jó... vigyázok. Vigyázok, hogy jó csomót kössek! Vigyázok, hogy ne okozzak senkinek problémát. Vigyázok és ezért dupla párnába üvöltözöm, amikor a szorongási szintem az egeket veri. Vigyázok és csendben vagyok, amikor pedig arra lenne szükségem, hogy valaki, BÁRKI itt legyen mellettem/velem.
Csendben vagyok. Ez az egyetlen platform, ahol ordítok. Nem segítségkérésből, mert azt is megmondta egy nagyokos pszichológus, hogy én "terápiarezisztens" vagyok. Mondjuk adhatott volna hozzá egy pisztolyt is, hogy lőjem már főbe magam.
Pszichopata. Kurva. Terápiarezisztens. Nem sajnálkozni kell, hanem felállni és menni , mert nekem olyan kurva nagy lehetőségeim vannak mint a kurva isten! Tessék, várom a bátor jelentkezőt, aki átveszi tőlem Amerika kapitány pajzsát! Megkaphatja minden földi vagyonom, de csak akkor, ha belebújik a cipőmbe is, oszt megnézem, hogy táncikál bármilyen nagypofájú! Lehet jelentkezni! Lehet ítélkezni! Lehet bármit, ez egy ilyen világ. De ha mindenki másnak is lehet minden, akkor nekem sem kell titkolnom, hogy meg akarok halni. Egy jobb társadalom segítséget nyújtana, de a dokimnak hiába mondtam, hogy írjon szakmai jellemzést rólam, amit elküldhetek Svájcba, hiába mondtam, hogy eladom egy házam és abból telne az odaútra, meg a hamvak hazaszállítására is. Merthogy van ország, ahol elfogadják, ha valaki terápiarezisztens és segítenek emberhez méltóan meghalni.
Aki azt hiszi ugyanis, hogy megölni önmagunkat olyan kurva könnyű, hát az még vagy nem próbálta komolyan, vagy egy tudatlan barom. Arról sem sokan tudnak, főleg a magyarok nem, hogy amikor mész le a depresszióban, ott is van egy pont, meg amikor jössz ki belőle ott is van egy kritikus pont. Hogy melyik az? Na skubizzál:
Mész lefelé a lejtőn, érzed, hogy meg akarsz halni. Van egy pont, amikor már nagyon erős az érzés, de még CSELEKVŐKÉPES vagy. Ilyenkor lépnek az emberek. Ha ezt a pontot túllépi, már csak fekszik, de nem tudja megölni magát, jóformán az ágyból sem tud kikelni. Teszem azt kap gyógyszert, elkezdi szedni, és elindul FELFELÉ. És ott van ugyanaz a pont: még meg akar halni, bár már kezdi jól érezni magát. Fel is kell, de a gyógyszer egyenlőre a cselekvőképességét növelte meg, meg a rossz gondolatokat. Márpedig, ha fel bír kelni az ágyból és még meg akar halni, akkor megint képes rá. Ezért nem szabadna adni embereknek, akik egyedül élnek, ilyen szereket csak úgy. Egyszerre kiválthattam én is mind az antidepit, mind a Frontint. Hát micsoda arzenál ez? Képtelenségnek tűnik egyszerre még lenyelni is, ám nem lehetetlen. 3 havi adag antidepi meg 300 Frontinból a jóisten sem hoz vissza.
Ez a pszichiátria, ahol az orvosok kurvára nem foglalkoznak azzal, hogy az egyén milyen életkörülmények között váltja ki a receptet. Nem felelősséget hárítok, ezek TÉNYEK. Még a gyógyszer tájékoztatójában is benne van, hogy 6 hétig nem igazán észlelsz változást, maximum minden ROSSZABB LESZ. Köszi modern gyógyászat!
