Ezzel talált meg valaki. Gondolom, súlyos csalódást okoztam neki, hiszen semmiféle statisztika nem szerepel az irományaim között ebben a témában.
Amúgy sem vagyok egy ilyen nagy szex guru, meg nem vonalkázom az aktusok számát sem az ágytámlán. Ráadásul nálam 35 volt a legidősebb pasas. Azok meg még olyanok, mint a nyulak. Bárhol, bármikor, bármiért, bárkivel. Ebből kiindulva nem hinném, hogy a 40-es férfiaknál csökkenne a szexuális étvágy. Max. "öreg nyulasan" csinálják. Két akció közt többet pihennek, ill. a második után biztos, hogy azon kapod magad, a farok gazdája a hűtő előtt ácsorog, s a tökeit vakarva azon morfondírozik, mit burkoljon éppen (ez egyébként bármely korosztálynál előfordul). Szép látvány a halvány fényben az efféle sziluett. Szeretem látni az ilyesmit. Egyél Drágám, mert kell az a fránya energia!
Fentebb azonban némileg csúsztattam, mert volt 38 éves is, de számottevő különbséget nem tapasztaltam. Pedig a 38 közelebb van a 40-hez, mint a 35. Mégsem éreztem sem mennyiségi, sem pedig minőségi eltérést. Kétségtelen azonban, hogy a korral együtt jár a tapasztalat (már ha az ember fiának van ugyebár szexuális élete), ami - valljuk be őszintén- egy cseppet sem hátrány. A 20 éves még csak maszatol, a pornóban látottakat várja el és nagyjából ezt is tudja nyújtani. Csókolózás, cici töf-töf, dugás. 30 felett viszont az értelmesebb pasasok már megtanulták, hogy ég és föld van a pornó és a valódi szex (szeretkezés) között. A figyelmüket már más köti le, más dolgok válnak fontossá, másképp élveznek. Egyre kevesebbszer kérdezik meg az aktus után például, hogy "Neked jó volt?" 30 felett már jó eséllyel meg tudják becsülni a saját teljesítményüket. Ahogy különbséget tudnak tenni a megjátszás és a valódi orgazmus között is. Legalábbis én ezt tapasztaltam.
Egyébként sem értem, minek színlelni az orgazmust. Ha nem jött össze, akkor nem jött össze. A világ ugyanúgy megy tovább. Néma gyereknek anyja veri... így aztán magára vessen az, aki nem tudja úgy alakítani a dolgokat, hogy neki is kijusson a kéjből. Úgy Isten igazából. Ahogy ő szeretné. Mert ez is más mindenkinél. Az igényszint.
Bénák és frigidek minden korosztályban vannak. Bármikor ki lehet fogni őket. Embere válogatja, hogy részt vesz-e a küzdelemben. Vannak, akiknek külön kihívást jelent az ilyesmi. Jómagam inkább olajra lépek, ha valaki nagyon béndzsa, mert szeretek adni, tényleg nagyon szeretek, ám vagyok annyira önző, hogy ezért cserébe legyenek elvárásaim. Ugyanakkor nem vagyok türelmetlen, belerágom én bárki szájába, hogy mi a jó nekem, de ha ezek után sem tud mit kezdeni velem, akkor ott nincs tovább miről beszélni. Szerintem.
Mert mi nők is változunk, érünk az évek múlásával. Míg huszonévesen szorongunk olyan hülyeségek miatt, minthogy ebben vagy abban a pózban látszik a télen felugrott 3 kg, addig 30 felett éghet a lámpa, süthet a nap, pont leszarjuk azt a kis úszógumit. 30 felett már nem várjuk el magunktól, hogy tökéletes legyen az alakunk, s nem ülünk fel az olyan mendemondáknak, hogy csak akkor vagyunk szépek, ha úgy nézünk ki, mint a címlaplányok. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyugodt szívvel hízzunk el, vagyis nem az igénytelenségről beszélek. Csupán arról, hogy tisztában vagyunk már azzal, hogy két felnőtt ember között nem attól lesz jó a szex, hogy mindkettő valami kibaszott félisten (és félistennő). A földön járva, a földön élve dugunk. Emberként. S nem fantáziálunk már olajos bőrű, kockás hasú filmsztárokról (vagy igen, ez is változó).
