A fekete ruhában vártam rá az üres lakásban (tegnap ugyanis hűtőt is kellett cipelnünk). Nem késett.Azok után, hogy elmaradt az előző éjszaka, s amennyire bebúgatott az engesztelős levelével, egyszerűen nem tehette meg.

A pénteket végül megint a Svábbal töltöttem. Amellett, hogy hűtőt szállítottunk s befejezte a pincében a melót, meg metszett nekem kicsit a kertkapunál, 3 részletben dugtunk is a nap folyamán, amit meg fogok írni, csak most megint nem érek rá. Szokás szerint...

Mint korábban olvasható volt, csütörtökön fodrásznál voltam. Türelmesen vártam a soromra, mikor a következő sms-t kaptam (az e-mail-ek írás után nem sokkal):

Miután bedurrant az agyam az elmaradt éjszakáért, a Sváb meg tudta, hogy valószínűleg puffogok, az alábbi mail-eket kaptam tőle csütörtök délelőtt/kora délután:

Először is következzen a keddi nap összefoglalója, mert az aztán überelt szinte minden eddigit. Meló van már, vége a szabinak, így természetesen serényen nyomtam én is. Épp 3 beteget kísértem az udvaron a B.-ra, mikor megszólalt a mobilom. A Sváb hívott.

Az én hétvégém nem volt olyan pihentető, mint az övé, mert ellentétben vele, aki elmondása szerint egy pléden fetrengve pihizett a hegyek között, jómagam az öreggel voltam. De nem is ez a lényeg, hanem ami hétfő óta folyik... igen, tudom, hogy még csak kedd van!