... aki mindent ugyanúgy csinál, de azért folyton más eredményre vár. Nagyon durva, mutatom:

Ezt most csak azért írom, hogy bizonyítsam: TÖKRE LENYUGODTAM. Ennek ellenére a véleményem mit sem változott, inkább csak annyiról van szó, hogy fogtam a mérgem és jól letoltam mélyre, gyomortájékra.

A tegnapi napon java része beteges takarítással telt. Egyrészt azért, mert nagyon zavart már a kosz, másrészt meg azért, hogy ne kattogjon az agyam ezen a szerelmes napon, de legfőképp azon a szánalmas tényen nem akartam gondolkodni sőt, tudomásul sem akarom venni, hogy EGY CÍMERES FASZT SZERETEK ÉS…

Szerelmesek napja, mi? Hahh... indul a képmutatás megint ezerrel! Nekem már van csokim, jó filmem, alkalomhoz illő pizsamám, csak épp partnerem nincs, akinek elmondhatnám, megmutathatnám, mennyire szeretem. Legalább a mai napon, mert hát most KELL, mert NAPJA VAGYON! Az, hogy tegnap és holnap…

Azért érdekel nagy hirtelen a téma, mert tegnap meglátogatott a két legjobb barátom és a másodiknak sajnos eléggé össze van törve a szíve. Tanácsot adni nem tudok, hisz magam is a híg fosban tapicskolok, de rendesen kiakadtam!

A héten úgy döntöttem, hogy kipörgetek pár pasast, hátha akad köztük egy, akit megkívánok és viszont. Szándékosan nem húztam a dolgokat, nem voltak hosszas levelezések és szigorúan szórtam a kaszákat, de végül akadt egy legény a gáton.

Kezdek leesni a lábamról, de most olyan igazán. Lassan, de biztosan. Vannak sejtéseim, ezeket a főnökömmel meg is osztottam és a legnagyobb bajom az, hogy nem legyintett, mint máskor, hogy "Ugyan már, rémeket lát!", hanem csak ráncolta a homlokát.

Nagyon lassan ugyan, de csak egyenesbe jövök ezzel a lakásfelújítással, bár őszintén szólva némileg keserű a szám íze, mivel elég sok apró dolog elmaradt vagy rossz. Ez van, ha szívességből, kapkodva dolgoznak az embernek.