...ha naponta 3x tör az ember lányára a klasszikus pánikroham.
Lehet küzdeni, megpróbálni racionalizálni, odafigyelni a légzésre, de ettől még nem lesz könnyebb... közben pedig csendben lementem 60 kg alá...
https://www.youtube.com/watch?v=_345zAXikew
Jobb híján segítséget kértem. Visznek és beszélnek helyettem és cselekednek is, mert kicsúszott minden a kezeim közül. Képtelen vagyok tovább harcolni és nincs több kapacitásom irreális elvárásoknak megfelelni, illetve képzelt dolgoktól rettegni. Nem megy tovább. Nagyon elfáradtam. Borzalmasan.
Ráadásul rémálmaim vannak. Egyik nap a Sváb jelenti be, hogy MissÜberCsodálatosBotanika végre hajlandó a magját befogadni és megszülni a második Jézus Krisztust, s ezért - ugye megértem - letiplizik, mert hát most már böcsületes legény marad...
.... aztán az öregem tűnik el, mert elköltözik valaki máshoz, mert én gonosz vagyok és rosszul csinálok mindent...
... néha pedig engem akar egy nagy sötét massza elnyelni, ami elől hiába futok... elbukok, fáradtan fuldoklom...
Ha napi 4-5 órát tudok zaklatottan aludni, már hálát rebegek az amúgy - véleményem szerint - legkegyetlenebb Istenhez, ha pedig úgy telik el a nap fele, hogy nem tör rám a pánik, akkor örömtáncot lejtek. Tiszta szánalmas az egész. Komolyan.
S reggelente egyre nehezebb feltenni a "minden rendben" álarcot és játszani a szerepet.
