Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

"Fasz_agban" maszturbáltam

 2014.10.04. 07:00

Ebben a világon semmi romantikus vagy erotikus nem lesz. Előre szólok!

Tegnap meglátogattam az öregemet. Egyre nehezebben viselem az ezzel járó stresszt, mert tényleg igaz, hogy ha túl sokáig él egy ember, akkor úgy végzi, ahogy kezdte: IGAZÁN ÉS TÉNYLEG gyermekké válik. Őszintén szólva anyám után nekem komoly lelki teher egy újabb Benjamin Button... s nem is tudok vele igazán mit kezdeni. Épp csak betettem a lábam az ajtón, a hátizsákom még talán le sem tettem, máris mennem kellett a fürdőbe, hogy elmagyarázhassa a nyilvánvalót: a WC-tartály kilyukadt és ömlik a víz. Elmondta, hogy az exem (a faszállító) egy nappal korábban megpróbálta a plafon alatt elzárni a csapot, de... és itt jön a "vicces rész", lehet, hogy nem is akarta igazán vagy előfordulhat, hogy gyengébb nálam... a lényeg az, hogy menjek már fel a létrán én is és próbálkozzak. Oké-zsoké, bólogattam, s nem is akartam már olyan észérvekkel meggyőzni, hogy ha egy több, mint 90 kg-os férfi nem tud elzárni egy csapot, akkor biztos, hogy én sem tudom. Helyette inkább beleugrottam a játszós rucimba és elkezdtem a kurva nehéz létrával a szűk "fürdőben" a lavírozást. Mert ehhez is külön technika kell, és speciális törölköző van a létra és a fal között, szóval csak az előkészület min. fél órát vett igénybe. Végre felmásztam, elmondtam, mit látok, ami kb. így hangzott: "Megy a tartályba egy cső, onnan folyik a víz". Nekiveselkedtem a csapnak is, s ekkor ötször kérdezte meg az öreg, hogy biztosan jó irányba zártam-e el a vízpumpafogóval? Lenéztem rá s kérdeztem: "Az óramutató járásával megegyezően van elzárva a csap"? Az öreg meg mutogat jobbra, hogy úgy kell elzárni. Látszólag nem egy nyelvet beszéltünk, no... Lemásztam volna, de nem tudtam, mert szó szerint benne állt a seggemben. Olyan ideges voltam már, hogy azon gondolkodtam, egy tigrisbukfenccel a háta mögé kerülök, s valószínűleg ez látszódott az arcomon is, mert közölte az öreg velem, hogy:

- "Mond nyugodtan, hogy menjek lefeküdni és ne legyek útban!". - Hát nekem sem kellett több, megismételtem az általa mondottakat, s ekkor aztán vérig sértődött. Puff...lement a kutyának ebédet főzni.

Visszavittem a létrát, s elmondtam, hogy a tartályban egy anya mellett folyik a víz. Erre nekiállt nekem sóhajtozni, hogy hát akkor azt az anyát kellett volna meghúzni. Elborult az agyam, de már újra a vállamon volt a létra, ő meg azt hajtogatta, hogy hagyjam csak, majd ha jobban lesz, felmászik és megcsinálja. Na, persze! Újra a magasba emelkedtem, csavargattam az anyát, de a víz csak folyt tovább. Megemeltem azt a labdát vagy mi a szart, s azonnal megszűnt a vízfolyás. Halleluja, megvan a megoldás, most már csak azt kell elérnem, hogy ne érjen vízbe! Létráról le, létrára fel, szigetelőszalag, labda kiemelés ésatöbbi után végre nem ömlött a tartályba a víz, volt is nagy öröm, ami kitartott egészen ebédig. Akkor ugyanis, az asztalnál ülve hallottam, hogy megint jön a víz... magamban szitkozódtam, mert tudtam, hogy újabb ajvékolás hallgathatok végig, ráadásul megint cipelhetem a létrát. Valóban elengedett a szigszalag, úgyhogy mondtam az öregemnek, hogy menjen pihenni, én pedig kitalálok valamit, amivel azt a labdát víz felett tudom tartani. Amin igazán felbasztam az agyamat, az az, hogy amikor kérdeztem, hogy hol van valami madzag, vagy kötél, nem tudott válaszolni. Elkezdtem keresgélni, de szeméten kívül nem igazán találtam mást. Ennek apropóján jutottam el teljesen zilált idegállapotban a fáskamrába. Megcsapott a "fasz_ag", teljesen beleszédültem. Egyetlen pillanat volt csak, míg meghoztam ezt a cseppet sem romantikus ötletet, a következőben már a kezem a bugyimban volt... szerencsére le sem kellett vetkőznöm hozzá, mert a játszós naci megfelelően bő rám. Mélyen beszippantva a "fasz_agot", stresszoldásként megcsináltam  magam a fáskamrában, arról fantáziálva, hogy hátulról dönget egy parszt. A frusztráció hirtelen szinte nullára csökkent bennem s találtam némi madzagot is, így aztán egy cigi elszívása után visszamásztam a létrára és két helyen is felkötöttem ezt a labda faszságot, s most imádkozom, hogy kitartson, míg sor kerül a tartálycserére.

Du. hazajöttem, fáradtan és kedvetlenül, s bár nagyon szerettem volna hamar elaludni, valamiért az Istennek nem ment. Talán telihold volt, talán a fejem zsongott túlságosan, én nem tudom, miért... de nem bírtam aludni. Éjfél körül ráadásul gáttájon is erős szúró-feszítő érzés jelentkezett, de ennek legalább tudtam a módját, hogy csillapítsam. Újra átéltem a fejemben ezt a fáskamrás dugást és jó nagyot élveztem. Utána persze tovább dobáltam magam álmatlanul, s abban sem volt köszönet, mikor végre elértem Álomföldre.

Teljesen zavaros álmaim voltak. Pl. "A Zember" meglátogatott egy elég szegényes faluban, ahol én álltam az utcán piros csizmában meg olyan magyaros népviseletben (!!??!!). Ő meg egy puccos autóból elővett egy táskát és elkezdett kiszedni belőle mindenféle modern, nyári ruhát, de egy sem volt az én méretem. Sután tartottam őket magam elé, ahogy a kezembe adta, s mormogtam, hogy "kicsi", "túl bő", "nagyon hosszú". Aztán egy snitt következett, s én már a faluból sétáltam kifelé megint egy parszttal. Beszélgettünk, elmondta, hogy milyen boldog a nőjével, mennyi harmóniában van most része, én meg bólogattam és fűszálakat tépkedtem. A kutyája ott ugrált körülöttünk, a madarak csicseregtek, igazán idilli volt a hangulat. Mégis, ennek ellenére szinte egyik pillanatról a másikra dobta sutba a botját, s döntött neki egy fának. A sok-sok szoknyát a hátamra dobta, és egyetlen mély sóhajjal már bennem is volt. Kutyacsaholás közepette dugtunk a fák között. Mostanában megfigyeltem egyébként, hogy nagyon rövid idő alatt elmegyek maszturbáláskor, kicsit aggaszt is, hogy rászokok, mert álmomban is nagyon hamar orgazmusom lett.

Újabb snitt jött egyébként, s én már itthon voltam, az íróasztalon pedig a nemlétező parszt mobilja díszelgett. Nem az, amit én adtam neki, hanem egy sokkal régebbi, igazi békebeli Nokia volt... most mit csináljak? Hogy értesítsem? Gondoltam, hogy felhívom a szomszédját vagy az anyját, aztán az is megfordult a fejemben, hogy leszarom az egészet. Megjelent a nővérem, neki beszéltem a dilemmámról, közben pedig a köntösöm zsebébe csúsztattam a telefont, imádkozva, nehogy megszólaljon. Aztán megjelent ő is, de én nem mentem be a szobába. Odaadtam a mobilját a tesómnak, ő adta át, míg én a konyhaablakon bámultam kifelé mereven.... Ezek után úgy ébredtem, mint akin átment egy úthenger, s félek, mi több, rettegek egy esetleges találkozástól.

"You're the worst" - végre egy sitcom, aminek nézése segít abban, hogy ne érezzem magam "betegnek"... tabudöntögető, s legalább tudatosítja bennem, hogy nem egyedi az a fajta sex, amiben nekem  - most úgy hiszem - már nem lesz többé részem. Igazán könnyen előfordulhat ugyanis, hogy él még parszt a földön, aki pont azt akarja, amit én...

Címkék: Szerető nEuROTIKUSs Álmodozós

A bejegyzés trackback címe:

https://neurotikuss.blog.hu/api/trackback/id/tr16757539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása