Csattogok haza a piacról, s már messziről látom, hogy a ház előtti szemetes veszettül füstöl. Álldogál körülötte vagy 3-4 szomszéd, s tanakodnak, hogy hát ki kellene hívni a tűzoltókat, vagy legalábbis "csinálni valamit". 

"Víg napokat szomszédok!" - felkiáltással odalibbenek, kecses mozdulattal kirántom a táskámból a 1,5 literes üdítős palackot, s hanyagul meglocsolom a tartalmával a kukát (málnaszörp volt egyébként).

Volt füst, nincs füst.

Néznek a budaiak, egy szó nem sok, annyit sem tudnak kinyögni. Már csomagolom is a flakont és szökdécselek tovább, ütöm a kódot, jövök befelé. Ők meg lehet, hogy még most is ott állnak...